Főoldal \ Műszaki megoldásaink
Kondenzációs kazán

Hazánkban az energia 40-50 %-át hőtermelésre használjuk. Ez olyan értékes energia, amelyet a lehető legtakarékosabban kell felhasználnunk.

A kondenzációs technika egy fogalom lett, amely általánosságban a fűtéstechnikához tartozik, és gyakran önmagában is elegendően meggyőző az alkalmazása. A kondenzációs technika azt jelenti, hogy a füstgázt a kazánban annyira lehűtjük, hogy az égés során keletkezett vízgőz lecsapódik. Az így visszanyert gőz hőtartalma hozzáadódik a fűtővízhez. Ez a módszer ismert, és a fűtéstechnika területén már évek óta alkalmazott. Az azonban, hogy milyen konstrukció, és mely alkalmazott alapanyagok biztosítják e módszernél a lehető legmagasabb hatásfokot, és a lehető leghosszabb élettartamot, hosszú kutatás eredményeképpen született meg.

Napkollektor

A napenergia egész évben ingyen áll rendelkezésünkre. A nap környezetbarát energiaforrás, energiája napkollektorok segítségével ideálisan alkalmazható használati melegvíz előállításához.

Derült, napos időben hozzávetőleg 1 kW erősségű sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre. Magyarországon az éves átlagos napsugárzás naponta 3,17 kWh négyzetméterenként. A mai modern kollektorok akkor is termelhetnek hőenergiát, ha éppen felhős az ég. Nyári felhős napokon a napsugárzás 80%-át hasznosíthatja a rendszer, téli felhős napokon a 25%-át. Ennek során a szolár rendszer a diffúz sugárzást hasznosítja, amely a felhőkről visszatükröződő sugárzás.

Hőszivattyú

A hőszivattyúk árammal, mint segédenergiával, a földben, a vízben, vagy a levegőben lévő legkisebb hőmérséklet-különbségeket hasznosítva, képes meleget előállítani úgy, hogy közben nem bocsátanak ki hagyományos energiahordozókra jellemző égési termékeket.

A hőszivattyúk alkalmazásának gazdaságosságát egy COP számmal fejezik ki. A COP érték megmutatja a fűtési teljesítmény viszonyát a befektetett villamos energiához képest. Minél magasabb ez az érték annál gazdaságosabban dolgozik a készülék. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. A legtöbb esetben a hőszivattyúk hőforrásul a külső levegőt, vagy a talajt, esetleges természetes vizeket (folyó, tó, talajvíz) használnak.

Fűtési rendszer szabályozás, mérhetőség

Az energia-takarékos üzem, valamint a megfelelő komfort biztosítása érdekében szükséges a fűtőtestek folyamatos szabályozása, amely a beépített termosztatikus radiátorfejeken keresztül valósítható meg.

Az egycsöves fűtési rendszerek közül csak az átkötő szakaszos rendszer szabályozható, azonban valamennyi átfolyós fűtési rendszer átalakítható átkötő szakaszossá. A megfelelő szabályozhatóság érdekében szükség van a korrekt vízelosztásra, ugyanis a termosztatikus szelepek csak abban az esetben képesek feladatukat megfelelően ellátni, ha a hőigénnyel arányos vízmennyiség áramlik rajtuk keresztül. A vízmennyiség elosztására az egycsöves rendszereknél a felszállók között, a kétcsöves rendszerek esetében a felszállók, és a felszállókon lévő radiátorok között van szükség. A felszállók térfogatáram szabályozása dinamikus szelepeken keresztül, míg a radiátorok vízmennyiségének szabályozása a kétcsöves fűtési rendszerekben, az előbeállításos szelepeken keresztül történik.

A megfelelően beszabályozott rendszer azon túl, hogy képes megfelelő komfortot biztosítani a helyiségben tartózkodók számára jelentős, akár 5-10%-os energia-megtakarítást is eredményezhet. A költségosztás megvalósítása, pedig további takarékosságra ösztönzi a felhasználókat, mely során 15-20 %-os energia-megtakarítást is elérhetnek.